kate85 és SalaS egy blogon ismerkedtek meg.

Elkezdték olvasni egymás írásait, majd rendszeres kommentelőkké váltak a másik blogján. Nem feltétlen egyetértésben, de feltétel nélküli bizalommal viseltettek egymás iránt.
A többieknek is feltűnt ez a nagy harmónia, ugratták is őket: titeket az isten is egymásnak teremtett.
A kapcsolatuk szép lassan elmélyült: előbb gyors csetelések, majd mély email-váltások; később éjszakába nyúló telefonok...

Végül elérkezett az idő, amikor személyesen is meg akarták ismerni a másikat.
Érezték, tudták: ez a kapcsolat más, valami komolyabb, mint amivel eddigi életük során valaha is találkoztak. Főleg, hogy mindent tudtak a másik magánéletéről, szerelmi ügyeiről is, és féltékenység, birtoklási vágy nélkül tudtak beszélni egymásnak sikereikről, csalódásaikról.
Készültek az első élő találkozóra, megbeszélték aggályaikat, reményeiket.

Végül eljött a nap, a találkozás napja.
kate85 fodrászhoz ment, SalaS inget vasalt...


Aztán elmúlt a megbeszélt 6 óra. Öt perccel, tízzel...

És egyikük sem tudta meg soha, hogy a másik sem ment el a találkozóra.

Isten szomorúan új pár teremtésébe kezdett.