Nekem pedig a bepárásodott lelki szemeim előtt megjelent, ahogy 197x-ban autóversenyt rendeztünk a dombon. Szinte mindig én nyertem, illetve a Porschém:
A homokos, fűbuckás 'pályán' a gyengébb autók hamar elvéreztek, de az én superfast (így ejtve!:) mecsboxom még azt is túlélte, hogy egy túl jól sikerült gurulás után egy 75-ször akkora testvér (értsd: igazi autó) átment rajta - bár a meggörbült tengely némileg lassította, és így már nem ő volt a leggyorsabb.
Autópályám is lett pár évvel később: szép sárga sínekkel, automata piros gumis gyorsítóval és halálkanyarral:
Egy rokon valami költöztetős cégnél dolgozott, és néha disszidensek(sic!) elkobzott vagyonát (illetve ami megmaradt belőle) is hordták valami raktárakba... Egy szerencsésebb (bár ezt nem tudhatjuk biztosan, ugye...) gyerektársam hátrahagyott játékát 'örököltem' így meg némi, raktároson végrehajtott alkoholos befolyásolás eredményeképpen.
Ezt persze akkor nem tudtam, de - őszinte leszek - nem is érdekelt.
A vadiúj (na jó: újszerű) autópályán is a fenti piros Porsche volt a legszuperfasztabb autó közel s távol valamennyi osztálytársam valamennyi mecsboksza közül (egészen a fent említett balesetéig)...
Aztán lassan minden sarki trafikban lehetett már kapni SuperFast
Úgyhogy a hetvenes évek számomra (gyerekfejjel) nem fridzsider-, hanem mecsboksz-szocializmus volt...
Linkek:
http://en.wikipedia.org/wiki/
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=283
http://www.
www.
Utolsó kommentek